Adózási formák (1)

1. rész -  Egyéni vállalkozók adózása

Az adózási forma kiválasztásánál a legelső szempont az kell legyen, hogy milyen vállalkozási formát választottunk, mely lehet egyéni- vagy társas vállalkozás. Bár a két döntésnek - főként kezdő vállalkozás esetén - szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz.

Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mely a számunkra ideális vállalkozási forma, az alábbiakat érdemes mérlegelnie:

• Mennyi indulótőkével rendelkezik?
• Egyedül vagy partner bevonásával vállalkozna?
• Mennyi a tervezett nettó árbevétel?
• Mennyi a várható költség?
• Lesznek-e alkalmazottak?
• Várható-e nagyobb beruházás, tárgyi eszköz beszerzés?

Cikkünk első részében az egyéni vállalkozások adózási lehetőségeit mutatjuk be. Néhány fontos tudnivaló az egyéni vállalkozókról általánosságban:

Egyéni vállalkozóként az alábbi adózási formák közül választhatunk

Az egyéni vállalkozóra fő szabály szerint a vállalkozói jövedelemadó szabályai vonatkoznak, ha ettől eltérően nem dönt. Nagyon fontos, hogy adózási formát a vállalkozás indításkor és már működő vállalkozás esetén bizonyos esetekben év közben is lehet választani.

Választáskor mérvadó tényezők többek között:

• Havi járulékfizetés
• Elszámolható költségek aránya a bevételhez viszonyítva
• Várható éves nettó bevétel

VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓ

A bevétel számlák mellett a költség számlákat is gyűjteni kell, mert a vállalkozói adóalap és jövedelem ezek összevetésével állapítható meg. Leegyszerűsítve az adott évben meg kell nézni, hogy mennyi pénzt kaptunk és mennyit költöttünk, majd a kettő különbözete után kell adózni.

Az első tényező, amely után a vállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a vállalkozói kivét. A kivét - mely a munkabérhez hasonló - összege nulla is lehet, de adófizetési kötelezettség ebben az esetben is van! Ekkor az ún. minimum járulékalap után kell adózni.

2020-ban főfoglalkozás esetén ha nincs vállalkozói kivét, akkor a havonta fizetendő adók és járulékok összesen

Fontos, hogy mellékállású vagy nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében a fentiektől eltérően alakul a havi adó- és járulékfizetés. Mellékállású ev esetében havonta csak abban az esetben kell járulékot fizetni, ha valóban van kivét. Nyugdíjas esetében is csak akkor és csak 15% SZJA-t (!!) kell fizetni, ha van kivét.

A második tényező a vállalkozói jövedelem, a mely a már említett módon kerül meghatározásra: a vállalkozói bevételekből levonjuk a vállalkozói költségeket. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói bevétel csökkenthető bizonyos kedvezményekkel, de mivel ezek alkalmazhatósága és rendszerük bonyolult. csak néhány példát említenék meg: a munkanélküli személy foglalkoztatása után járó kedvezmény vagy az ún. kisvállalkozói kedvezmény, mely az adott évben beruházásra fordított összeget jelenti. Továbbá fontos tényező az is, hogy amennyiben a fentebb említett vállalkozói kivét nulla, akkor a megfizetett adók és járulékok összege nem csökkenti a vállalkozói jövedelem összegét (tehát költségként nem számolható el!).

Elszámolható azonban költségként a vállalkozói tevékenység megkezdése előtt 3 évvel beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenése és az árukészletre fordított összeg.

Ha a vállalkozói jövedelem pozitív, akkor a fizetendő adó (SZJA) ennek a 9%-a.

Ha a vállalkozói jövedelem nulla vagy negatív, akkor a bevétel 2%-át kell adóalapnak tekinteni és megfizetni utána a 9% adót.

A harmadik tényező az adófizetés szempontjából a vállalkozói osztalékalap. Ez a vállalkozói jövedelem mínusz a megfizetett 9% adó, mely után 15% személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell megfizetni. A szocho-nak van éves maximuma, mely a minimálbér 24-szerese után megfizetett összeg. 2020-ban ez: 161.000 x 24 x 15,5% = 598.920 Ft

+1 tényező az iparűzési adó: bevétel - anyagköltség - eladott áru beszerzési értéke - közvetített szolgáltatás = adóalap. Fő szabály szerint az adó az adóalap 2%-a. De amennyiben a bevétel a 8 millió Ft-ot nem haladta meg, akkor választható egy kedvező adómegállapítási módszer, mely szerint az adó alapja a bevétel 80%-a. Ebben az esetben az adó tulajdonképpen a bevétel 1,6%-a lesz.

Amennyiben a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó főállású, évi 12 millió Ft nettó árbevételt feltételezünk, havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összegű kivétet számolunk és ezen felül más elszámolható költség, bevételt növelő vagy csökkentő tétel nem merül fel, akkor a megszerzett bevételnek a 68,74%-a marad a vállalkozó zsebében teljesen leadózva.

ÁTALÁNYADÓ

Lényege, hogy:

• Abban az esetben választható, ha a vállalkozó nettó bevétele az évi 15 millió Ft-ot nem haladja meg (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az évi 100 millió Ft-ot). Év közben kezdő vállalkozó esetén a bevételi határt naptári napokra arányosítani kell.
• Nem kell a költség számlákat gyűjteni, hanem egy ún. átalányköltség számolható el. Ez a költséghányad általános esetben, főfoglalkozású vállalkozó esetében 40%, de bizonyos tevékenységek folytatása esetén 80%, 87% vagy akár 93% is lehet.
  Az alkalmazandó költséghányadról további információ ITT !

Átalányadózás választása esetén nem kell vállalkozói kivétet megállapítani, de főfoglalkozás esetén havonta legalább a minimálbér

• 100%-a után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
• 112,5%-a után 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni!

Ez minimum 57.860 Ft adó havonta.

Abban a hónapban, amikor a megszerzett bevétel meghaladja a minimálbért, akkor az elért bevétel 60%-a után kell

• 15% személyi jövedelemadót
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
• 15,5% szociális hozzájárulási adót fizetni.Tehát pl 1.000.000 Ft bevétel esetén az adó összesen: 294.000 Ft.

Főállású és 40% költséghányad alkalmazására jogosult átalányadózónak, akinek az éves nettó árbevétele 12 millió Ft, minden adó befizetése után nagyjából a bevétel 69,16%-a marad a zsebében.

Megjegyzendő, hogy nyugdíjas átalányadózó esetében az alkalmazható költséghányadok eltérőek.

KATA - KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA

A közelmúltig a KATA adózás rendkívül népszerű adózási forma volt, hiszen minimális és előre jól kalkulálható adóteher mellett magas jövedelem érhető el vele. Népszerűségét rontja a közelmúltban elfogadott törvény, mely szerint a 2021-es adóévtől kezdődően ha a kifizető (más vállalkozó megbízó) a KATA-s adózónak évi 3 millió Ft-nál többet juttat, akkor a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után a kifizetőt (!!) 40% plusz adó terheli.

Kisadózóra vonatkozó főbb szabályok:

• Nincs maximalizált bevételi határ, de évi 12 millió Ft-ot meghaladó bevétel esetén a 12 millió Ft feletti részt 40% adó terheli.
  Tehát 13 millió Ft bevétel esetén az 1 millió Ft után a kisadózó 40%, azaz 400.000 Ft plusz adót kell, hogy fizessen.
  A 12 millió Ft év közben KATA adózást választó vállalkozónál naptári hónapra arányosítandó!

Általánosságban elmondható, hogy egy főfoglalkozású, havonta 50.000 Ft KATA adót fizető kisadózónak évi 12 millió Ft bevétel esetén 95% marad a zsebében adózás után.

Munkaviszonytól való elhatárolás

A munkabérhez képest (is) kedvezőbb adózás miatt az adóhatóság fokozott figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a KATA-s vállalkozás nem munkaviszonyt leplez-e.

Ennek vizsgálata az alábbi szempontok alapján történik:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte
• az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

Ha a fentiek közül legalább két feltétel teljesül, akkor nem tekinthető és minősíthető át a vállalkozási szerződés munkaviszonnyá.

Adatszolgáltatásra kötelezett: az a vállalkozás, amely kisadózótól 1 millió Ft-ot meghaladó összegben fogad be számlát egy adott évben.

Mivel minden vállalkozás más, az adózás kiválasztásához egyedi kalkuláció szükséges. A fentiekben azt feltételeztük, hogy a vállalkozóknak a béren felül semmi más költsége nem merül fel. Amennyiben mégis van elszámolható költség, akkor az nagyban befolyásolhatja a döntést!

Cikkünk második része a társaságok adózási lehetőségeit mutatja be.

Az alábbi elérhetőségeink bármelyikén kapcsolatba léphetsz velünk:

Telefonon: +36 30/557-3566 vagy +36 30/374-2596

E-mailben: iroda@mozaikkonyvelo.hu

Kapcsolati űrlapunk kitöltésével

Facebook oldalunkon keresztül